Hangoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára a jövő évi központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját megnyitó expozéjában, szombaton.

Glattfelder Béla hangsúlyozta, a magyar emberek érdekeinek figyelembevételével készült el az előterjesztés, amelyben 18 törvény módosítására tesznek javaslatot.
Kiemelte: a magyar gazdasági növekedés és a nagyon alacsony infláció megköveteli a jelenleg hatályos adósságképlet megváltoztatását. A módosítás értelmében 3 százaléknál alacsonyabb infláció és 3 százaléknál kisebb gazdasági növekedés esetében az államadósság-mutató csökkenése évente legalább 0,1 százalékpontot kell hogy elérjen.

Amikor kiemelten jól teljesít a gazdaság, a növekedés meghaladja a 3 százalékot és a jegybank 3 százalékos inflációs célját meghaladja a pénzromlás, a jelenleg hatályos szabály marad érvényben - tette hozzá.

Kezdeményezik továbbá, hogy 2016. január 1. helyett későbbi időpontban vezessék be az egykulcsos társasági adót, ami az államtitkár szerint nem okoz hátrányt a gazdasági élet szereplőinek, a kiszámítható adórendszer feltételei pedig továbbra sem sérülnek.

A szociális temetés bevezetésének dátuma ugyancsak eltolódna, 2017. január 1-jéig készülhetnek fel az önkormányzatok, az egyházak és más temetőfenntartók.

Változik az adóamnesztia lehetőségével élők által nyitható stabilitási megtakarítási számlához kapcsolódó adófizetési kötelezettség is, a befektetések "feltörése" esetén a megfizetendő adó mértéke 1 éven belül 20 százalék, az 1 évet elérő befektetésben tartás esetén 10 százalék - magyarázta.

A javaslat középtávon jóval kedvezőbb feltételeket biztosít a számlatulajdonosoknak (mivel a jelenleg hatályos szabályozás szerint csak a negyedik évet elérő befektetési időtartam esetén csökken a fizetési kötelezettség 16 százalék alá), valamint lehetővé teszi az említett összegek mielőbbi bekapcsolását a gazdaság vérkeringésébe.

Az államháztartás központi alrendszerének finanszírozásával és az adósságkezeléssel kapcsolatos, stratégiai jelentőségű adatok 2 évig nem nyilvánosak. Az indoklás szerint a finanszírozási terv teljes körű megismerhetősége a piacot olyan, üzleti titoknak minősülő információ birtokába juttatná, amely veszélyezteti a lehető legalacsonyabb költségen történő finanszírozást, továbbá piacbefolyásolást eredményezhet, és aránytalan érdeksérelemmel járna az állam pénzügyi érdekei tekintetében - közölte Glattfelder Béla.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kormány nem kíván titkolózni, a nemzetgazdasági miniszternek lehetősége lesz az adatok nyilvánosságra hozatalára, ha az nem sérti az ország pénzügyi és gazdasági érdekeit. A költségvetési szervek gazdálkodásával kapcsolatos adatok pedig természetesen a jövőben is közérdekűek lesznek - mondta.

Az államháztartásról szóló törvény módosításával új rendelkezésként megfogalmazzák, hogy költségvetési felügyelő rendelhető ki azon állami tulajdonban álló gazdasági társaságokhoz, amelyek költségvetési támogatásból megvalósuló nagy beruházási projekteket kezelnek.

Módosulhat a reklámtörvény is, eltörölnék a reklámok közvetítésében alkalmazott bónuszokat, ezután 15 százalékos reklámközvetítői díjat kell a reklámozóknak a közvetítőknek fizetniük. A jövőben a reklámügynökségek kizárólag a hirdetővel állhatnának szerződéses kapcsolatban - mondta expozéjában Glattfelder Béla.